Kognitív döntés csapdák
Egy friss McKinsey tanulmány, amelyben 1048 stratégia döntést vizsgáltak különböző iparágak számos vállalatánál azt mutatja, hogy a döntesek sikerében három tényező játszott meghatározó szerepet. (A sikert árbevételben, jövedelmezőségben, piaci részesedésben és hatékonyságnövelésben határozták meg.) Meglepő módon az elemzési képesség és a feldolgozott adatmennyiség csak 8%-ban járult hozzá a döntések sikeréhez. Valószínűleg azért, mert minden vállalat hatalmas erőforrásokat fordít elemzésekre, így ezzel nem igazán lehet tartós versenyelőnyt elérni. 39%-ban a különböző piaci tényezők (pl. iparági trendek), illetve a belső vállalati erőforrások állnak a vállalati sikerek mögött. A legnagyobb mértékben, 53%-ban a megfelelő döntéshozatali folyamat (decision architecture) járult hozzá a sikerhez. Ennek titka, hogy a megfelelően felépített döntéshozatali folyamat (ki, milyen módon hoz döntést) segít az egyéni szinten megjelenő döntési torzítások kiszűrésében és a döntések minőségének jelentős javításában.
Olivier Sibony oxfordi professzor elemzése rámutatott, hogy az ismert mintegy 180-ból 25, egyébként 5 csoportba rendezhető torzítás az, amelyek jellemzően félreviszik a döntéseket. Ennek következtében alakul ki szinte minden esetben 9 olyan döntési csapda, amelyek felismerésével és elkerülésével nagyban javítható a vállalatok teljesítménye. Egyéni szinten ezek a torzítások akkor sem kapcsolhatóak ki, ha tudatában vagyunk a létezésüknek. Ezért van szükség a döntéshozatali folyamat tudatos megtervezésére, amivel a döntéshozatal dinamikáját alakítjuk úgy, hogy minimalizáljuk a torzító hatásokat.
A CodeBreakers által alkalmazott 40 kérdéses teszt segítséget nyújt a döntéshozatali folyamat újratervezésében és ezen keresztül a vállalat teljesítményének növelésében.
* Dan Lovallo, Olivier Sibony: “The case for behavioral strategy” - McKinsey Quarterly, March 2010