A kódolás tudománya
Az emberi agy az idők során több lépésben fejlődött azzá, amivel ma rendelkezünk. A fejlődési szakaszok lenyomatai vagy ha úgy tetszik kódjai, ma is megtalálhatóak bennünk. Ezen kódok segítségével tudunk hatékonyan dönteni anélkül, hogy minden egyes döntésünket részletesen végigelemeznénk. Elsőként, mintegy 500 millió éve, a “hüllő agy” fejlődött ki, amelynek alapvető funkciója, hogy biztosítsa a túlélésünket.
Ezt követte a limbikus agy, amely a “pszichológiai kódokat” tartalmazza: ez a rész felel az érzelmi működésünkért, az érzéseinkért és ennek segítségével tudunk csoportokként együttműködni. A “legfiatalabb” rész a prefrontális kéreg, ettől váltunk mi, emberek, intelligens lényekké. Életünk során folyamatosan alkalmazkodunk a minket körülvevő világhoz, így alakul ki a “kultúra”, ami felfogható úgy is, mint a környezeti hatások összessége. Így alakul ki a “kulturális kódolásunk”, így jönnek létre a különböző kulturális archetípusok.
Egy hasonlattal élve az agyunk olyan, mint egy autó, amit hárman vezetnek – ha tehetik három különböző irányba. Általában a “rangidős” sofőr kerekedik felül - de nem konfliktusok nélkül. Ahhoz, hogy valóban megértsük az emberek viselkedését tudnunk kell, hogy a három agyrész közül éppen „ki ül a „kormánynál.
Alapesetben a kulturális kódolásnak megfelelően viselkedünk – eltekintve attól, amikor az érzelmeink veszik át az irányítást. Amikor viszont veszélyben érezzük magunkat, akkor mindezt felülírja a túlélési ösztön – és máris a hüllőagy dönt, hogy mit tegyünk.
Ha tudjuk, hogy ez a folyamat éppen hol tart, sokkal jobban megértjük és jobban előre látjuk az emberek viselkedését, reakcióit, és így képesek leszünk befolyásolni is azokat. Ráadásul ez nemcsak másokra igaz, hanem magunkra is, amivel a mindennapokban számos felesleges konfliktust és csapdát elkerülhetünk.